Nem bűn a hajléktalanság

Sokszereplős és folyamatos szakmai egyeztetésre van szükség a probléma megoldáshoz, nem pedig médiaszereplésekre az aluljárókban, ahogyan Tarlós István ajánlotta - írta közleményében a hivatal.

Az Alkotmánybíróság döntése óta megjelent interjúi és közleményei szerint Tarlós István, Budapest főpolgármestere megkülönböztetett figyelmet fordít a főváros egyes forgalmas közterületein megforduló hajléktalanok jelenlétének - írja közleményében az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. Szerintük csak sajtónyilatkozatokban, de sohasem közvetlenül többször meghívta az ombudsmant egy aluljárói sétára, és az ott kialakult helyzet közös szemrevételezésére.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közleményében azt írja, hogy Szabó Máté személyesen és munkatársai révén a hétvégén tájékozódott a helyzetről. Benyomásai szerint valóban többen választják ma a közterületen élést, mint amikor az Alkotmánybíróság határozata előtt a rendőrség pénzbírsággal sújthatta őket. Ez zavarhatja a közlekedőket, az ott működő szolgáltatásokat. Valóban ütközik a hajlék nélküliek nagyszámú és rendszeres köztéri jelenléte az aluljárók és metróállomások forgalmi és civilizációs elvárásaival. Erre azonban a válasz nem a gyors, villámcsapásszerű várospolitikai és hatósági fellépés - amely igazából nem megoldás, mert a kiűzetés csak más környékekre "tolja arrébb" a hajléktalanság változatlanul fennmaradó megjelenési formáit. A demokrácia és a jogállam költséges és fáradtságos egyeztető, de tartósan ható mechanizmusait kellene működtetni - írja a hivatal a közleményében.

Szabó Máté szerint a korábbi helyzet alapjogi szempontból visszás volt, amit nemcsak idehaza tettek szóvá, hanem Magyarország nemzetközi megítélését befolyásoló módon a határainkon kívül, például az Európai Unió hajléktalanügyi civil koordinációs szervezete is. Az európai nagyvárosok egy részében, ahol hathatósan tudják kezelni a hajléktalanság problémáját, a megoldás lényege az önkormányzatok, a lakosság és a hajléktalanok érdekeit védő civil szervezetek és a szociális ellátók párbeszédén, az ott kialakított, közösen elfogadott normákon nyugvó gyakorlat - írják a közleményben. Ez egyfelől szociális jellegű, másfelől kiegészíti a rendbontás és a mások jogainak sérelmével járó magatartás következetes hatósági ellenőrzése, akár szankcionálása. Ez azonban a ténylegesen elkövetett szabálysértést és bűncselekményt, nem pedig a hajléktalanlét puszta tényét büntető szankció lehet - véli Szabó Máté.

Az Alkotmánybíróság határozata óta eltelt időszak tapasztalatainak alapján az ombudsman szívesen felajánlja a közreműködését. Egyéb közvetítő tevékenységet azonban sem most, sem a jövőben nem áll módjában folytatni a főváros hajléktalanpolitikájában, mert kizárólag a hatáskörét megszabó törvény szerint járhat el, vizsgálati tevékenysége csak a hatóságokra és közszolgáltatókra irányulhat, az állampolgárok valamely csoportjának magatartására nem.

A hajléktalanság a súlyos gazdasági és pénzügyi válság idején folyton újratermelődik, vele szemben a villámháború csak a kényszeren alapuló hatósági megoldás eszköze lehet. Ez viszont idegen az ombudsmani intézmény és az alkotmánybírósági döntés szellemiségétől, hangsúlyozta Szabó Máté, aki hozzátette, hogy érdekelt a sokszereplős és folyamatos szakmai egyeztetésben, de ez szerinte sok időt és energiát igényel, és nem az aluljáróban, a főpolgármester és az ombudsman közszereplésével indulhat meg.

MTI

Biztosítás kalkulátor - utasbiztosítás, CASCO, kötelező biztosítás, lakásbiztosítás