Hír7 hírek

2008-ban úgy döntöttél váltasz, hogyan kerültél közel a zenei világhoz?

Abban az évben indult el igazán a történet, előtte nem volt komolyabb fellépésem csak magamnak zenéltem. Nagyon sokat jártam szórakozni, többnyire akkor még a Hajógyári-sziget és vonzás környezetébe, akkor fele ennyi szórakozóhely létezett. Emlékszem a Rióban egyik este, Hamvai Peti nem játszotta le azt a zenét, amiről én meg voltam győződve, hogy teljesen beleillett volna az estébe. Ezután kezdtem el gondolkozni azon,hogy nekem is bele kellene kezdenem, meg tudnám csinálni a jó bulit.

Mennyit változtál ez alatt a tíz év alatt?

Sokat, első körben rajta voltam a nagy piálás és szőnyegbombázós óriás veretés vonalon. Majd vidéken kezdtem el sokat játszani, havonta egyszer jártam Palotásra. Két barátommal kitaláltuk a Secret partyt, aminek az volt a lényege, hogy három havonta egyszer, csak meghívással lehetett részt venni a bulin, kaptál egy kis kártyát és akkor te és egy vendéged jöhetett el a partyra. Különlegesség volt, hogy a vendégek nem tudták hol lesz az adott buli csupán a kezdés előtt 24 órával derült ki a pontos helyszín. A célközönség a plusz harmincas korosztály volt. Nagyon sokat köszönhetek Illés Anettnek, akinek a mai napig hálás vagyok. Az egyik ilyen Secret bulin ismertem meg és ott ajánlotta fel, hogy menjek vele fesztiválokra. Az ezt követő évben már az összes nagyobb fesztiválon felléphettem, és kezdtem zenélni a Klikkben. Ott lettem ismertebb, nevelkedtem és váltam rezidens dj-vé. Három-négy évig voltam ezen a helyen majd Molnár Viktornak köszönhetően, jött a Kraft. Az egy nagy ugrás volt az életemben.

Melyik kritika érint érzékenyebben a közönségé vagy a szakmáé?

Egyértelműen a közönségé! A discos szakmán belül azért nagyon sokan kritizálják a másikat, főleg olyanok, akik sehol sem zenélnek. Nyilván szakmai féltékenységről beszélünk ilyenkor. Van 4-5 név akinek meghallgatom és elfogadom a véleményét a többiekét is meghallgatom, de nem igazán érdekel. Azt gondolom, attól tud sikeres maradni az ember, ha magával foglalkozik és nem mással, természetesen örülök mások sikereinek is, ott van a Lauer Krisztián, akivel együtt játszom, óriási szívű srác, mindig van egy kedves szava az emberhez. Én világ életemben sportoltam, fociztam külföldön és ma is aktívan futballozok. A sport sok mindenre megtanít, alázatra, kitartásra. Addig szeretnék zenélni, amíg élvezetet, nyújt és nem számit munkának, amíg otthon azt mondom, hogy zenélni megyek és nem dolgozni.

Addig szeretnék zenélni, amíg élvezetet, nyújt és nem számit munkának, amíg otthon azt mondom, hogy zenélni megyek és nem dolgozni. Fotók: Hír7

Véleményed szerint mi számit ma igényes zenének?

Attól függ, milyen stílust játszol, ha retro zenét, akkor nyilván ott is vannak olyan előadók, akik igényesebb dalokat adnak elő, ahogy az rnb, a house vagy éppen a tecno világban is megtalálhatóak ezek a különbségek. Én úgy hallgatok zenét, hogy ha az első ütem olyan, amivel nem tudok mit kezdeni, már bele sem tekerek.

Budapest legfelkapottabb helyein zenélsz, mi a jövőbenli cél?
Hova tudsz fejlődni?

Nyilván az elsődleges cél ezeknek a helyeknek a megtartása. Szeretnék egy saját stílust, körvonalazódik már bennem -, jó menetelősre gondoltam, de sajnos figyelembe kell venni, hogy az adott dal rádióbarát is legyen. Tavaly azt mondtam, hogy idei projekt lesz, de jövő tavasszal fog elkészülni és reményeim szerint a rádiók is fogják játszani. Ami még nagy tervem a külföldi zenélés, nagyon szeretnék kint fellépni, ezzel kapcsolatban elárulok egy titkot az olvasóknak. A közelmúltban Angliából kaptam egy megkeresést egy fiatalembertől, aki korábban az Ötkertben bulizott, szeretné, ha Angliában lépnék fel.

Az éjszakázást mennyire volt könnyű megszokni?

Van nappali munkám egy építőipari cégnél dolgozom. Szeretem nagyon és örülök, hogy értékes időt nem pazarlók el. Leteszem a lantot délután és vagy zenélni megyek vagy focizni. Nem könnyű összeegyeztetni, de tudni kell rólam, hogy nem iszom alkoholt és nem fogyasztok semmilyen tudatmódosító szert sem. Az éjszakai fogyasztásomat mindenki ismeri, visszatekintve az elmúlt tízen-két évre, Cola Light és a mentes víz kombinációja. Kétszer rúgtam be életembe munka közben, egyszer megállítottam azt a zenét, ami éppen szólt, másik csatornán volt a fülesem és nem vettem észre, de előfordult már, hogy elhagytam cd-ket. Szeretem tudni mit csinálok és szeretek emlékezni is. Nagyon amatőr dolog, ha valaki nem emlékszik másnap milyen bulit csinált előző este. Több százan jönnek el egy este szórakozni megtisztelnek téged, belépőt fizetnek azért, hogy meghallgassanak, nem engedheti meg magának az ember, hogy elrontsa mások estéjét.

A Pure Mr G név honnan jött?

Őszinte leszek veled már nem emlékszem pontosan ki találta ki a Mr G nevet, de valahol vidéken ragasztották rám. Ezután egy zártkörű partyn voltam, ahol már senki nem volt szomjas ott csatlakozott a Pure szó a névhez. Apukám mindig azt mondja, hogy elég furcsa nevet választottam magamnak, mert nem tudja megjegyezni. Egyik ismerősöm pedig pürének hív, innen is üdvözlöm őt. Egyébként a mai közönség már nem egy-egy dj miatt megy le szórakozni, hanem maga a hely miatt, mert szeret odajárni.

Család és a barátok mit szóltak az éjszakázáshoz?

Én sose voltam elveszett, korábban is éjszakáztam, de mindig én vezettem, nem ittam. Nagyon sok embert megismertem az elmúlt években, de barátom három van összesen. Ez a három ember, akinek adok a véleményére, ők vissza tudnak húzni, ha az ember elszáll, vagy többet gondol magáról a hirtelen jött siker miatt. Ők odafigyelnek rám és biztos pontjai az életemnek, de ez kölcsönös én is igyekszem támogatni őket. Közülük Zoli „apu”, minden fellépésemre elkísér, a legnagyobb kritikusom, szerintem kívülről tudja a szettjeimet. Az éjszaka egy szerelem és addig jó ameddig ez így is marad, mert ha munkaként tekintesz, rá, egy idő után belefásulsz. Tíz év múlva se szeretném elengedni ezt a világot, de lehet, hogy belefognék egy programszervezői vonalba, például összeállítanám egy-egy szórakozóhely eseményeit.

Szerző: Vásárhelyi Dávid
Fotók: Hír7